Értéktár
Kulturális örökség
A kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek.
Emléktáblák (39)
Az I. és a II. világháború halottainak állít emléket
A hortobágyi kényszermunkatáborokba elhurcolt Rába-vidéki szlovének emlékműve
Síremlék
A csata 1664. 08. 1-jén zajlott a város határában. 2003 óta a város minden évben a Szentgotthárdi Történelmi Napok keretében emlékezik meg a törökök felett aratott győzelemről, amely Szentgotthárd nevét Európa-szerte ismertté tette.
Brenner János rábakethelyi káplán, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanúja. Emlékezete évtizedeket, politikai rendszereket és földrajzi határokat átívelő lelki mozgalom.
Dr. Székely Ernő közel 50 éven át volt városunk egészségügyének meghatározó egyénisége. Támogatta az Iskolaszanatórium megalapítását és a Hunyadi úton az Egészségház létrehozását.
Keserü Balázs szentgotthárdi születésű ifjú zeneszerző. Oratórikus miséjét 1996. június 23-án mutatták be a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templomban.
Bujatti Herman a szentgotthárdi Selyemgyár egyik vezetőjeként és kórházalapítóként 1916-ban elnyerte a Szentgotthárd díszpolgára címet.
Vajda Ödön zirci apát Szentgotthárd oktatásügyének és városiasodásának támogatója.
Lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér szentgotthárdi főszolgabíró hivatali munkája mellett részt vett a járás számos szociális és kulturális egyesületének munkájában.
Városunk névadója egyike volt kora legnagyobb hatású egyházi vezetőinek Európában.
A Wieser család alapította 1901-ben szentgotthárdi kaszagyár elődjét, az Első Magyar Kasza- és Sarlógyárat.
A könyvtáros, újságíró, szerkesztő, népművelő, néprajzi gyűjtő, helytörténész gazdag életútja számos ponton kapcsolódik Szentgotthárdhoz.
1923-ban született Szentgotthárdon. 1954-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pécs, Debrecen, Kecskemét után 1962-től a veszprémi Petőfi Színház tagja, majd a társulat egyik vezető színésze volt. 1970-ben Jászai Mari-díjat kapott . A szentgotthárdi temetőben nyugszik.
Boa Endre és Bedi László alkotása
